Ezen dokumentumban foglalt szerződési feltételek nem minősülnek írásbeli szerződésnek, csak elektronikusan jelennek meg. A Vevő, vásárlás előtt köteles ezt elolvasni, és vásárlásával egyidejűleg elfogadja a benne foglaltakat. Ha a jelen Általános Szerződési Feltételekkel, a honlap használatával, vagy a termékekkel, vásárlás menetével kapcsolatban kérdése merül fel, vagy egyedi igényét szeretné velünk ismertetni, kérjük, a megadott elérhetőségek valamelyikén vegye fel velünk a kapcsolatot!
.
Szolgáltató adatai:
Név: Keresztény Ajándékbolt
Székhely: 5900 Orosháza, Falus Elek u. 13.
Levelezési cím: 5900 Orosháza, Falus Elek u. 13.
Telefon: +36/70-776-7768
Nyilvántartásba vevő hatóság: Nemzeti Adó és Vámhivatal Orosházi Kirendeltség
Adószám: 59647540-1-24
Képviselő: Urbán Tamás (adószámos magánszemély)
E-mail: keresztenyajandekbolt@gmail.com
Honlap: http://keresztenyajandekbolt.com
.
Tárhelyszolgáltató adatai
Név: BlazeArts Kft.
Székhely: 1096 Budapest, Thaly Kálmán utca 39.
Elérhetőség: admin@forpsi.hu
Weboldal: https://www.forpsi.hu
.
Az ÁSZF hatálya, elfogadása
Jelen szerződési feltételek az Eladó honlapján (www.keresztenyajandekbolt.com) és aldomainjain keresztül megvalósuló jogviszonyra terjed ki. Ennek megfelelően tartalmazza a jelen ÁSZF a Vevőt és az Eladót illető jogokat és kötelezettségeket, és minden egyébb, szükséges rendelkezést, feltételt. A Honlap használatához szükséges azon technikai tájékoztatást, melyet jelen ÁSZF nem tartalmaz, a Honlapon elérhető egyéb tájékoztatások nyújtják.
.
Részleges érvénytelenség, magatartási kódex
- Ha az ÁSZF valamely pontja jogilag hiányos vagy hatálytalan, a szerződés egyéb pontjai érvényben maradnak és a hatálytalan vagy hibás rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései a mérvadóak.
– Az Eladónak nincs a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.
.
Fogalmak
Áru: A honlap kínálatában szereplő, értékesítésre szánt fizikai és elektronikus termékek.
Felek: Eladó és Vevő együttesen.
Funkcionalitás: A fizikai és digitális termékek azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse.
Gyártó: az Áru előállítója, importált Áru esetén az Árut az Európai Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely az Árun nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel.
Kompatibilitás: A digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy – átalakítás szükségessége nélkül – együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat, digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják.
Honlap: A jelen weboldal, amely a szerződés megkötésére szolgál.
Szerződés: Eladó és Vevő között a Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi szerződés
Tartós adathordozó: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a Vevő vagy a vállalkozás számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését
Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: Olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz.
Távollévők között kötött szerződés: Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti Áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.
Vállalkozás: A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, jelen esetünkben az utóbbi.
Vevő: AHonlapon keresztül vételi ajánlatot tevő szerződést kötő személy.
Jótállás: A fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződések esetén (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) a Polgári Törvénykönyv szerinti, a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal, valamint a jogszabályon alapuló kötelező jótállás
Vételár: az Áruért, valamint a digitális tartalom szolgáltatásáért fizetendő ellenszolgáltatás.
.
Vonatkozó jogszabályok
A Szerződés magyar nyelvű, és a benne foglaltakkal kapcsolatban a magyar jog előírásai az irányadóak:
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről.
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.
151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról.
45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól.
19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól.
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról.
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet.
.
E-számlázás
A Keresztény Ajándékbolt a 2007. évi CXXVII. törvény 175. §. szerinti elektromos számlát alkalmaz. Ön a jelen ÁSZF elfogadásával belegyezését adja az elektronikus számla alkalmazásához.
.
Külföldről történő megrendelés
A eltérő szállítási és átutalási költségek miatt a Keresztény Ajándékbolt, külföldre csak elektronikus kiadványokat forgalmaz, mert azok letöltése nem igényel szállítást. Ebből adódóan a nemzetközi bankszámla számára is csak ilyen esetben fogad utalásokat.
.
Árak
Az árak forintban értendők, alanyi áfa mentesek és a postaköltséget is tartalmazzák. Az Eladónak jogában áll bármikor módosítani termékeinek árát. Az árak módosítása nem terjed ki a már megkötött szerződésekre. Amennyiben Eladó az árat hibásan tüntette fel, és megrendelés érkezett az Árura, de szerződést még nem kötöttek a felek, úgy az ÁSZF „Eljárás hibás ár” pontja alapján jár el az Eladó.
.
Eljárás hibás ár esetén
Nyilvánvalóan hibásan feltüntetett árnak minősül: 0 Ft-os ár, kedvezménnyel csökkentett, de a kedvezményt tévesen feltüntető ár.
Hibás ár feltüntetése esetén Eladó felajánlja az Áru valós áron történő megvásárlásának lehetőségét, mely információ birtokában a Vevő eldöntheti, hogy megrendeli valós áron az Árut vagy minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül lemondja a megrendelést.
.
Panaszügyintézés és jogérvényesítési lehetőségek
A Vevő az Áruval vagy az Eladó tevékenységével kapcsolatos fogyasztói kifogásait az alábbi elérhetőségeken terjesztheti elő:
– Levélben: 5900 Orosháza, Falus Elek u. 13.
– Telefonon: +36/70-776-7768
– E-mailben: keresztenyajandekbolt@gmail.com
– Honlapon keresztül: http://keresztenyajandekbolt.com
.
Bejegyzés a vásárlók könyvébe
Mivel a Keresztény Ajándékbolt online platform, így panasz megfogalmazására online módon, e-mailben van lehetőség, vagy a fenti elérhetőségre küldött postai levélben. Ezekre a bejegyzésekre az Eladó 30 napon belül válaszol.
A Vevő szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással kapcsolatos panaszát, amely a vállalkozás képviseletében, érdekében vagy javára eljáró személynek az áru Vevők részére történő forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.
A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha Vevő a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolatát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a Vevőnek legkésőbb 30 napon belül – az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően – az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Az írásbeli panaszra vonatkozóan – ha az Európai Unió közvetlenül ide vonatkozó jogszabálya másként nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
.
A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a Vevő neve, lakcíme,
– a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
– a Vevő panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
– a vállalkozás nyilatkozata a Vevő panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
– a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a Vevő aláírása,
– a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és ha kérik, akkor azt az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a Vevőt írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság, illetve a Vevő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét és elérhetőségeit. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. Amennyiben az Eladó és a Vevő között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:
.
Fogyasztóvédelmi eljárás
Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál lehetséges. Amennyiben a Vevő fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatokat a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el, ezek listája itt található: http://www.kormanyhivatal.hu
.
Bírósági eljárás
Az ügyfél jogosult a fogyasztói jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint.
.
Békéltető testületi eljárás
Tájékoztatjuk, hogy Ön velünk szemben fogyasztói panasszal élhet. Amennyiben fogyasztói panaszát elutasítjuk, úgy Ön jogosult a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez is fordulni: a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra – az Ön erre irányuló kérelme alapján, a kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.
A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, egyrészről a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”).
Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a Vevő igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.
A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás alkalmazandó.
A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.
A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése, és a Vevő vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad az őket megillető jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban.
A békéltető testület eljárása a Vevő kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell
– a Vevő nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
– a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
– az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
– a Vevő álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
– a Vevő nyilatkozatát arról, hogy Ő az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
– a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
– a testület döntésére irányuló indítványt,
– a Vevő aláírását.
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a Vevő bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a Vevő rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.
Amennyiben a Vevő meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: https://bekeltetes.hu
A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el:
https://bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek
.
Online vitarendezési platform
Egy az Európai Bizottság által létrehozott egy honlapon a fogyasztók beregisztrálhatnak, és ezen keresztül lehetőségük nyílik arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat rendezzék. Így elkerülhetik a bírósági eljárást és a fogyasztók anélkül tudják érvényesíteni jogaikat, hogy a távolság meggátolná őket ebben.
Ha a Vevő panaszt kíván tenni egy, az interneten vásárolt Áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban, és nem akar feltétlenül bírósághoz fordulni, igénybe veheti az online vitarendezés eszközét. A portálon Ön és a kereskedő, akivel szemben panasszal élt, közösen kiválaszthatják a panasz kezelésével megbízni kívánt vitarendezési testületet.
Az említett online vitarendezési platform itt érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/?event=main.home.show&lng=HU
.
Szerzői jogok
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet. A jogtulajdonos: Keresztény Ajándékbolt.
.
Az Áruk lényeges tulajdonságaira vonatkozó tájékoztatás
A keresztenyajandekbolt.com honlapon szereplő, eladásra kínált árúk lényeges tulajdonságairól az egyes árucikkeknéll szereplő leírásokban található részletes leírás.
.
Az adatbeviteli hibák javítása – Felelősség a megadott adatok valódiságáért
Vevőnek a megrendelés során a megrendelés véglegesítése előtt folyamatosan lehetősége van az általa bevitt adatok módosítására. A Vevő felelőssége, hogy az általa megadott adatok pontosan kerüljenek bevitelre, hiszen a megrendelt Áru ezek alapján kerül számlázásra és szállításra. A rosszul megadott e-mail cím vagy a postafiókhoz tartozó tárhely telítettsége a visszaigazolás kézbesítésének hiányát eredményezheti és meggátolhatja a szerződés létrejöttét. Amennyiben a Vevő véglegesítette rendelését és a megadott adatokban hibát fedez fel, akkor a lehető legrövidebb időn belül módosítania kell megrendelését. A hibás rendelés módosítását a megrendeléskor megadott e-mail címről küldött levéllel, vagy telefonhívással jelezheti a Vevő az Eladó felé.
A keresztenyajandekbolt.com oldalon a vásárlás nem regisztrációhoz kötött.
.
A vásárlás folyamata
A Termék kiválasztása
A Webshop-on belül, jobb oldalon, a lenyíiló menüben ki lehet választani, hogyan rendszerezze az oldal a termékeket. Ezekre egyenként rákattintva, egy részletes leírás és bizonyos paraméterek is megjelennek a termék saját oldalán. További böngészéshez, a vissza nyíllal tudunk visszajutni a Webshop-ba. A termékeket a róluk készült fényképpel jelöltük. A fényképeken látható esetleges kiegészítők, dekorációs elemek nem részei a terméknek. Felhívjuk figyelmét, hogy az esetleges elírásokért, téves adatokért felelősséget nem vállalunk!
Kosárba helyezés
Termékeinket a “KOSÁRBA TESZEM” gombra kattintva tudja az online kosárba helyezni. Sok termékünk egyedi, így gyakran csupán egyetlen darab megvásárlására van lehetősége, vagy utángyártás igényelhető. Utángyártás igénylése esetén az Eladó közli a Vevővel, hány nap szükséges a termék legyártásához.
A Kosár megtekintése
A “KOSÁRBA TESZEM” gombra való kattintás után, ezen gomb alatt halványan megjelenik a “Kosár” feliratú link, melyre rákattintva rögtön megjelenik a kosárba tett összes termék és a fizetendő összeg részletes eloszlása is. Itt módosítható a termékek listája, darabszáma, és a “Tovább a pénztárhoz” gombra kattintva folytatható a a vásárlás. A Vevőnek a szállítási díjjal kapcsolatban nincs teendője, azt nem kell kikalkulálnia, mivel minden egyes termék tartalmazza annak szállítási díját is.
Vásárlói adatok megadása
A “Tovább a pénztárhoz” gombra való kattintással megjelenik maga a megrendelő űrlap. Ennek mezőit értelemszerűen kell kitölteni, és alapos odaigyeléssel. Hibás adatok esetén a Keresztény Ajándékbolt nem vállal felelősséget a pontatlan postázásért, a nem teljesült megrendelésért, és annak ellenértékét adminisztrációs költség ellenében
téríti vissza. Az adminisztrációs költség a vásárlás ellenértékének 15%, de maximum 1000 ft. A vásárlási folyamat ezen szakaszában választható ki, hogy Vevő, a vásárlás ellenértékét banki előreutalással vagy PayPal-on keresztül kívánja fizetni. Itt van lehetőség arra is, hogy az űrlap “Rendelés jegyzetek” szakaszában a Vevő feltegye kérdését, ismertesse kérését a rendelés teljesítésével kapcsolatban, vagy megtegye észrevételét. Ha Vevő úgy látja, hogy az űrlap minden mezője pontosan lett kitöltve, a “Megrendelés elküldése gombra kattintva véglegesítheti azt.”
A rendelés áttekintése és véglegesítése
A fenti szövegdobozok kitöltését követően Vevő a „Folytatás” gombra kattintva folytathatja a megrendelési folyamatot. A „Folytatás” gombra kattintás esetén Vevő a „Fizetés” oldalra érkezik. Itt láthatja a fizetési és átvételi lehetőségek részletezését. A “Rendelés feladása” gomb megnyomásával véglegesítheti és elküldheti megrendelését. A rendelés véglegesítése (ajánlattétel) Amennyiben a Vevő meggyőződött arról, hogy a kosár tartalma megfelel az elvárásainak, valamint az adatai helyesen szerepelnek, úgy a „Rendelés feladása” gombra kattintva zárhatja le megrendelését.
Rendelés ellenértékének átutalása
A megrendelés elküldése után a webshop azon része jelenik meg, mely tartalmazza a vásárlás részleteit és az Eladó bankszáma adatait, melyre a Vevő át kell, hogy utalja a vásárlás ellenértékét. Ezzel egyidejűleg, a Vevő által, a megrendelő űrlapon megadott e-mail címre egy e-mail érkezik, mely ugyanezeket az adatokat tartalmazza. A Vevő és az Eladó között ekkor lép érvénybe a szerződés. A megrendelés akkor teljesül, amikor annak ellenértéke megérkezik az Eladó bankszámla számára és a rendelt árucikk pedig a Vevőhöz.
Banki átutalás
Banki átutalás esetén az Eladó bankja a következő:
Név: Urbán Tamás
Bank neve: Raiffeisen Bank
Bankszámla szám: 12076903-00409385-00100004
IBAN: HU86120769030040938500100004
SWIFT KÓD: UBRTHUHB
Nemzetközi bankszámla számunkra csak elektronikus kiadványok vásárlása esetén fogadunk átutalást.
Vevő, a „Rendelés feladása” gomb megnyomásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy ajánlatát megtettnek kell tekinteni, és nyilatkozata – az Eladó jelen ÁSZF szerinti visszaigazolása esetén – fizetési kötelezettséget von maga után. Vevőt az ajánlata 48 órás időtartamban köti. Amennyiben ajánlatát a jelen általános szerződési feltételek szerint 48 órán belül nem igazolja vissza az Eladó, a Vevő mentesül az ajánlati kötöttsége alól.
.
Teljesítési határidő
A megrendelésre vonatkozóan az általános teljesítési határidő a rendelés visszaigazolásától számított legfeljebb 30 nap. Az Eladó késedelme esetén a Vevő jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az Eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a Vevő jogosult a szerződéstől elállni.
.
Jogfenntartás, tulajdonjogi kikötés
Amennyiben Vevő a korábbiakban már rendelt Árut oly módon, hogy azt a kiszállítás során nem vette át, vagy az Áru “nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az eladóhoz, az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez kötheti.
Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru ellenértékének kifizetése sikeresen megtörtént. Amennyiben az Áru ellenértéke nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére szólíthatja fel a Vevőt.
.
Külföldre történő értékesítés
A Magyarországon kívüli vásárlásra is jelen ÁSZF rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a vonatkozó rendelet előírásai alapján jelen pont értelmezésében vevőnek az a fogyasztó minősül, aki valamely tagállam állampolgára, vagy valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, vagy az a vállalkozás, amely valamely tagállamban letelepedési hellyel rendelkezik, és az Európai Unión belül kizárólag végfelhasználás céljából vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást, vagy ilyen szándékkal jár el. Fogyasztónak az a természetes személy minősül, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén.
Az Eladó kijelenti, és a félreértések elkerülése érdekében, weboldalán jól látható helyen közzé is teszi, hogy a Keresztény Ajándékbolt online platformján csak Magyarország területén élő, szállítási címként magyarországi postacímet megjelölő vásárlók részére forgalmaz fizikai (postai szállítást igénylő) termékeket. Magyarország területén kívül élők (Magyarországon kívüli szállítási címmel rendelkező) személyek számára kizárólag elektronikus, (postai szállítást nem igénylő), online letölthető, megtekinthető termékeket (e-könyv, online tanfolyam stb.) értékesít. Ezen külföldi értékesítés esetén, amennyiben a Vevő külföldi valutában, országának fizetőeszközében utalja az Eladó IBAN számlájára vásárlása ellenértékét, úgy a banki átváltás aktuális költsége is őt terheli. Ez azt jelenti, hogy a honlapon keresztül megvásárolt elektronikus kiadványok együttes összegére minimum 3000 forint banki költség tevődik.
Az Eladó visszatarthatja az Áru átadását ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának és a szállítási díjnak kifizetése sikeresen és maradéktalanul megtörtént. Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére szólíthatja fel a Vevőt.
A kommunikáció és a vásárlás nyelve elsősorban a magyar nyelv, az Eladó nem köteles a Vevő tagállami szerinti nyelven kommunikálni a Vevővel.
Az Eladó nem köteles megfeleljen a Vevő tagállama szerinti nemzeti jogban az érintett Áruval kapcsolatban meghatározott szerződésen kívüli követelményeknek, például címkézési vagy ágazatspecifikus követelményeknek, vagy hogy tájékoztassa a Vásárlót ezekről a követelményekről.
A Vevő a jelen ÁSZF szerint élhet jogérvényesítési lehetőségeivel.
.
Fogyasztói tájékoztató
(Elállási jog és szavatossági jogok)
Tájékoztató a Vevőt megillető elállási jogról
Vevőnek a Ptk. 8:1. § 1. bekezdés 3. pontja szerint csak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül, így jogi személyek nem élhetnek az indokolás nélküli elállási joggal!
A Vevőt a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § szerint megilleti az indokolás nélküli elállás joga. A Vevő az elállási jogát egy vagy több Áru adásvételére irányuló szerződés esetén, azok átvételekor, az adásvételekor, vagy ha az egyes Áruk szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott Áru átvételének napjától számított határidőn belül gyakorolhatja, mely 14 nap.
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet által biztosított elállási idő 14 nap, az ezen felüli elállási idő az Eladónak, a jogszabályban írtakon felüli önkéntes vállalása.
A jelen pontban foglaltak nem érintik a Vevő azon jogát, hogy az e pontban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és az Áru átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.
Ha a szerződés megkötésére a Vevő tett ajánlatot, a Vevőt a szerződés megkötése előtt megilleti az ajánlat visszavonásának joga, ami a szerződés megkötésére kiterjedő ajánlati kötöttséget megszünteti.
.
Elállási nyilatkozat, a fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlása
A Vevő a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. §-ban biztosított jogát az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján, vagy a honlapról is letölthető nyilatkozat-minta felhasználásával gyakorolhatja.
.
A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége
Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Vevő nyilatkozatát a 14 napos határidőn belül elküldi az Eladó által megadott elérhetőségek valamelyikére.
Írásban történő elállás vagy felmondás esetén elegendő az elállási vagy felmondási nyilatkozatot elküldeni 14 napon belül.
A Vevőt terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta.
Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.
.
Az Eladó kötelezettségei a Vevő elállása esetén
Az Eladó visszatérítési kötelezettsége
Ha a Vevő a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, az Eladó legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a Vevő által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket, így a szállítási díjat is. Felhívjuk a figyelmét, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási mód választásával okozott többletköltségekre.
.
Az Eladó visszatérítési kötelezettségének módja
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelő elállás vagy felmondás esetén az Eladó a Vevőnek visszajáró összeget a Vveő által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon téríti vissza. A Vevő kifejezett beleegyezése alapján az Eladó a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de a Vevőt ebből adódóan semmilyen többletdíj nem terhelheti. A Vevő által hibásan és/vagy pontatlanul megadott bankszámlaszám vagy postai cím következtében történő késedelem miatt az Eladó-t felelősség nem terheli.
.
Visszatartási jog
Az Eladó mindaddig visszatarthatja a Vevőnek visszajáró összeget, amíg a Vevő az Árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte; a kettő közül a korábbi időpontot kell figyelembe venni. Utánvéttel vagy portósan feladott küldeményeket az Eladónak nem áll módjában elfogadni.
.
Többletköltségek
Ha a Vevő a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választ, az Eladó nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. Ilyen esetben a feltüntetett általános szállítási díjtételek erejéig áll fenn visszatérítési kötelezettségünk.
.
A Vevő kötelezettségei elállása vagy felmondása esetén
Az Áru visszaszolgáltatása
Ha a Vevő a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. §-nak megfelelően eláll a szerződéstől, köteles az Árut haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni, illetve az Eladónak vagy az Eladó által az Áru átvételére meghatalmazott személynek átadni. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a Vevő az Árut a határidő lejárta előtt elküldi.
.
Az Áru visszaszolgáltatásával kapcsolatos közvetlen költségek viselése
A Vevő viseli az Áru visszaküldésének közvetlen költségét. Az Árut az Eladó által megadott címre kell visszaküldeni. Ha a Vevő a teljesítés megkezdését követően felmondja az üzlethelyiségen kívül vagy távollévők között kötött – szolgáltatás nyújtásra vonatkozó – szerződést, köteles a felmondás vállalkozással való közlése időpontjáig teljesített szolgáltatással arányos díjat a vállalkozás számára megfizetni. A Vevő által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított ellenszolgáltatás adóval növelt teljes összege alapján kell megállapítani. Ha a Vevő bizonyítja, hogy az ily módon megállapított teljes összeg túlzottan magas, az arányos összeget a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. A Vevőnek figyelembe kell vennie, hogy Eladó az utánvételes és portós küldeményeket nem veszi át.
.
Vevő felelőssége az értékcsökkenésért
A Vevő felel az Áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért.
.
Az elállási jog az alábbi esetekben nem gyakorolható
Az Eladó kifejezetten felhívja a Vevő figyelmét, hogy az nem gyakorolhatja elállási jogát a 45/2014 (II.26.) Korm. Rendelet 29. §. (1) bekezdésében foglalt esetekben:
– a szolgáltatás maradéktalan teljesítése után, azonban ha szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet a Vevő számára, jelen kivételi esetre csak akkor lehet hivatkozni, ha a teljesítés a Vevő kifejezett előzetes beleegyezésével és annak a Vevő általi tudomásulvételével kezdődött meg, hogy elveszíti elállási jogát, amint a vállalkozás maradéktalanul teljesítette a szerződést;
– olyan Áru vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási jog gyakorlására meghatározott határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
– olyan nem előre gyártott Áru esetében, amelyet a Vevő utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan Áru esetében, amelyet egyértelműen a Vevő személyére szabtak;
– romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző Áru tekintetében;
– olyan zárt csomagolású Áru tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
– olyan Áru tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más Áruval;
– olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
– olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a Vevő kifejezett kérésére keresi fel a Vevőt sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából;
– lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a Vevő a csomagolást felbontotta;
– hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
– nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
– lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki;
– a nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom tekintetében, ha az Eladó a Vevő kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a Vevő e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti az elállási jogát, továbbá a vállalkozás visszaigazolást küldött a fogyasztó részére.
.
Az áruk megfelelőségének szavatolására vonatkozó termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatás fogyasztói szerződésekre vonatkozóan
A fogyasztói tájékoztató jelen pontja a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján a 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklet figyelembevételével készült
A Fogyasztói tájékoztató kizárólag fogyasztónak minősülő Vevőkre vonatkozik, a fogyasztónak nem minősülő vásárlóra vonatkozó szabályok külön fejezetben szerepelnek.
.
A szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés esetében
A szerződésszerű teljesítés követelményei általánosan fogyasztói szerződés keretében eladott áruk és digitális elemet tartalmaz áruk esetében
Az Árunak és a teljesítésnek a teljesítés időpontjában meg kell felelnie a 373/2021. (VI.30.) Korm. rendeletben foglalt követelményeknek.
.
Ahhoz, hogy a teljesítés szerződésszerűnek minősüljön a szerződés tárgyát képező Árunak
- meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek, minőségnek, típusnak, valamint rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, a szerződés szerinti jellemzőkkel
– alkalmasnak kell lennie a Vevő által meghatározott bármely célra, amelyet a Vevő legkésőbb a szerződés megkötésekor az Eladó tudomására hozott, és amelyet az Eladó elfogadott
– rendelkeznie kell a szerződésben meghatározott valamennyi tartozékkal, használati útmutatóval – ideértve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást, a telepítési utasítást, valamint az ügyfélszolgálati támogatást – és biztosítania kell a szerződésben meghatározott frissítéseket.
– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyeket azonos típusú Áru esetén jogszabály, műszaki szabvány vagy műszaki szabvány hiányában az irányadó magatartási kódex előír
– rendelkeznie kell a Vevő által észszerűen elvárható azon mennyiséggel, minőséggel, teljesítmény- és egyéb jellemzőkkel, különösen a funkcionalitás, a kompatibilitás, a hozzáférhetőség, a folyamatosság és a biztonságosság tekintetében -, amely azonos típusú Áru esetén szokásos, figyelembe véve az Eladó, annak képviselője vagy az értékesítési láncban részt vevő más személy az Áru konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános – különösen hirdetésben vagy címkén tett – kijelentését
rendelkeznie kell a Vevő által észszerűen elvárható tartozékokkal és útmutatókkal – ideértve a csomagolást, illetve az üzembe helyezésre vonatkozó utasítást – és
– meg kell felelnie a vállalkozás által a szerződéskötést megelőzően mintaként, modellként bemutatott vagy próbaverzióként elérhetővé tett Áru tulajdonságainak, leírásának.
Az Árunak nem kell megfelelnie a fenti nyilvános kijelentésnek, ha az Eladó bizonyítja, hogy
– a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie
– a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették vagy
– a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
.
A szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés keretében eladott áru adásvétele esetében
Az Eladó hibásan teljesít, ha az áru hibája a szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakad, feltéve, hogy
– az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi, és azt az Eladó végezte el, vagy a az Eladó felelősségvállalása mellett végezték el; vagy
– az üzembe helyezést a fogyasztónak kellett elvégeznie, és a szakszerűtlen üzembe helyezés az Eladó által – illetve digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szolgáltatója által – rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.
– Ha az adásvételi szerződés szerint az árut az Eladó helyezi üzembe, vagy az üzembe helyezés a az Eladó felelősségvállalása mellett történik, a teljesítést akkor kell az Eladó által befejezettnek tekinteni, amikor az üzembe helyezés befejeződött.
– Ha a digitális elemeket tartalmazó áru esetében az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás meghatározott időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, az Eladó felel az áru digitális tartalommal kapcsolatos hibájáért, amennyiben a hiba két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éven belül; vagy következik be vagy válik felismerhetővé.
A szerződésszerű teljesítés követelményei fogyasztói szerződés keretében eladott digitális elemeket tartalmazó árú esetében
– Digitális elemeket tartalmazó áru esetében az Eladónak biztosítania kell, hogy a Vevő értesítést kapjon az áru digitális tartalmának vagy az azzal kapcsolatos digitális szolgáltatás olyan frissítéseiről – ideértve a biztonsági frissítéseket is -, amelyek az áru szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint biztosítania kell, hogy a fogyasztó meg is kapja azokat.
– Az Eladónak a frissítés elérhetővé tételét, ha az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik, akkor az áru és a digitális elemek típusa és célja, valamint az egyedi körülmények és a szerződés jellege alapján a Vevő által észszerűen elvárható; vagy
– a digitális tartalom meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, akkor két évet meg nem haladó időtartamú folyamatos szolgáltatás esetén az áru teljesítésétől számított két éves időszakon keresztül kell biztosítania.
Ha a Vevő nem telepíti észszerű határidőn belül a rendelkezésre bocsátott frissítéseket, az Eladó nem felel az áru hibájáért, ha az kizárólag a vonatkozó frissítés alkalmazásának hiányából fakad, feltéve, hogy
a) az Eladó tájékoztatta a Vevőt a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; és
b) a frissítés Vevő általi telepítésének elmulasztása vagy a frissítés Vevő általi helytelen telepítése nem az Eladó által biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.
Nem állapítható meg hibás teljesítés, ha a szerződés megkötésekor a Vevő külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az itt leírtaktól, és az adásvételi szerződés megkötésekor a Vevő ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.
.
Kellékszavatosság
Milyen esetben élhet Vevő a kellékszavatossági jogával?
Vevő az Eladó hibás teljesítése esetén az Eladóval szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv, valamint fogyasztói szerződés esetén a 373/2021 (VI.30.) Korm. rendelet szabályai szerint.
.
Milyen jogok illetik meg Vevőt kellékszavatossági igénye alapján?
A Vevő az alábbi kellékszavatossági igények közül választhat:
– Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
– Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
– Fogyasztói szerződés esetében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az áru és a digitális elemeket tartalmazó áru teljesítésének időpontjától számított egy éven belül felismert hiba már az áru teljesítésének időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
– Használt Áruk esetén alapesetben az általános szabályoktól eltérően alakulnak a szavatossági, jótállási jogok. A használt Áruk esetében is beszélhetünk hibás teljesítésről, azonban figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek alapján a Vevő bizonyos hibák előfordulására számíthatott. Az avulás folytán ugyanis egyes hibák jelentkezései egyre gyakoribbakká válnak, amelyek következtében azt, hogy egy használt Áru ugyanolyan minőséggel rendelkezhet, mint egy újonnan vásárolt, nem lehet feltételezni. Ennek alapján a Vevő csak az olyan hiányosságok tekintetében érvényesítheti a szavatossági jogait, amelyek a használtságból eredő hibákon felüliek, és azoktól függetlenül keletkeztek. Ha a használt Áru hibás és erről a Fogyasztónak minősülő Vásárló a vásárláskor tájékoztatást kapott, az ismert hiba vonatkozásában a Szolgáltatónak nincs felelőssége.
– Az Eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, ha a kijavítás, illetve a kicserélés lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséget eredményezne az Eladónak, figyelembe véve valamennyi körülményt, ideértve az Áru hibátlan állapotban képviselt értékét, valamint a szerződésszegés súlyát.
A Vevő akkor is jogosult – a szerződésszegés súlyához igazodva – az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, vagy az adásvételi szerződést megszüntetni, ha az Eladó nem végezte el a kijavítást vagy kicserélést, vagy elvégezte azt, de részben vagy egészben nem teljesítette az alábbi feltételeket.
Az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét
– ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
– megtagadta az áru szerződésszerűvé tételét
– ismételt teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az Eladó megkísérelte az áru szerződésszerűvé tételét
a teljesítés hibája olyan súlyú, hogy azonnali árleszállítást vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá, vagy
– az Eladó nem vállalta az áru szerződésszerűvé tételét, vagy a körülményekből nyilvánvaló, hogy a vállalkozás észszerű határidőn belül vagy a Vevőnek okozott jelentős érdeksérelem nélkül nem fogja az árut szerződésszerűvé tenni.
Ha a Vevő hibás teljesítésre hivatkozva kívánja megszüntetni az adásvételi szerződést, az Eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen.
A Vevő jogosult a vételár még fennmaradó részét – a szerződésszegés súlyához igazodva – részben vagy egészben visszatartani mindaddig, amíg az Eladó nem tesz eleget a teljesítés szerződésszerűségével és a hibás teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségeinek.
.
Általánosan érvényesülő szabály, hogy:
az Eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét ha a kijavítás vagy kicserélés olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően – a hiba felismerhetővé válása előtt – üzembe helyeztek, akkor a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését vagy az eltávolítás, illetve üzembe helyezés költségeinek viselését.
Az áru kijavításának vagy kicserélésének elvégzésére nyitva álló észszerű határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a Vevő közölte a hibát a vállalkozással.
A Vevőnek az árut a kijavítás vagy kicserélés teljesítése érdekében a vállalkozás rendelkezésére kell bocsátania.
Az ellenszolgáltatás leszállítása akkor arányos, ha annak összege megegyezik a Vevőnek szerződésszerű teljesítés esetén járó, valamint a Vevő által ténylegesen megkapott áru értékének különbözetével.
A Vevő adásvételi szerződés megszüntetésére vonatkozó kellékszavatossági joga az Eladónak címzett, a megszüntetésre vonatkozó döntést kifejező jognyilatkozattal gyakorolható.
Ha a hibás teljesítés az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott árunak csak meghatározott részét érinti, és azok tekintetében a szerződés megszüntetésére vonatkozó jog gyakorlásának feltételei fennállnak, a Vevő az adásvételi szerződést csak a hibás áru tekintetében szüntetheti meg, de az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában is megszüntetheti, ha a Vevőtől nem várható el észszerűen, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartsa meg.
Ha a Vevő az adásvételi szerződést teljes egészében vagy az adásvételi szerződés alapján szolgáltatott áruk egy része tekintetében szünteti meg, úgy
– a Vevőnek az Eladó költségére vissza kell küldenie az Eladónak az érintett árut és
– az Eladónak haladéktalanul vissza kell térítenie a Vevő részére az érintett áru vonatkozásában teljesített vételárat, amint – az árut vagy az áru visszaküldését alátámasztó igazolást átvette.
.
Milyen határidőben érvényesítheti Vevő kellékszavatossági igényét?
A Vevő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul bejelenteni. A hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közölt hibának kell tekinteni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Vevő az Árut rendeltetésszerűen nem tudja használni.
Az Árunak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Ha a Vevő és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
.
Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét?
A Vevő az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.
.
Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A teljesítéstől számított egy éven belül a kellékszavatossági igénye érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha Vevő igazolja, hogy az Árut az Eladó nyújtotta. A teljesítéstől számított egy év eltelte után azonban már a Vevő köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
.
Termékszavatosság
Milyen esetben élhet a Vevő a termékszavatossági jogával?
A vásárolt Áru hibája esetén a Vevő kellékszavatossági igényt vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.
.
Milyen jogok illetik meg a Vevőt, termékszavatossági igénye alapján?
Termékszavatossági igényként a Vevő kizárólag a hibás Áru kijavítását vagy kicserélését kérheti.
.
Milyen esetben minősül az Áru hibásnak?
Az Áru akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
.
Milyen határidőben érvényesítheti a Vevő, termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét Ön az Áru gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével eelveszíti ezt jogosultságát.
.
Kivel szemben és milyen egyéb feltétellel érvényesítheti termékszavatossági igényét?
Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. Az Áru hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén a Vevőnek kell bizonyítania.
.
A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól?
A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
– az Árut nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
– az Áru hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Felhívjuk a Vevő figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt Árura, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
.
Jótállás
Milyen esetben élhet a Vevő a jótállási jogával?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alapján az Eladó jótállásra köteles a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkek (pl.: műszaki cikkek, szerszámok, gépek), valamint az ott meghatározott körben azok tartozékai és alkotórészei (a továbbiakban – jelen pontban – együtt fogyasztási cikként hivatkozva) eladása esetén.
Emellett az Eladó önként is jótállást vállalhat, amely esetben a Vevő számára jótállási nyilatkozatot kell átadnia.
A jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a Vevő rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru teljesítésének időpontjában.
.
A jótállási nyilatkozatban fel kell tüntetni:
– az arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot, hogy az áru hibás teljesítése esetén a Vevőt a jogszabály szerinti kellékszavatossági jogok gyakorlása térítésmentesen megilleti, e jogait a jótállás nem érinti
– a jótállásra kötelezett nevét és címét
– a Vevő által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást
– azon áru megjelölését, amelyre a jótállás vonatkozik és
– a jótállás feltételeit.
.
Milyen jogok és milyen határidőn belül illetik meg a Vevőt, kötelező jótállás esetén?
Jótállási jogok
A Vevő jótállási joga alapján kijavítási vagy kicserélési igénnyel élhet, a jogszabályban biztosított esetekben árleszállítást kérhet, vagy végső soron elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A Vevő a kijavítás iránti igényét választása szerint az Eladó székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és az Eladó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
.
Érvényesítési határidő
A jótállási igény a jótállás időtartama alatt érvényesíthető, a jótállás időtartama a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint:
– 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
– 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
– 250 000 forint eladási ár felett három év.
E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár, azonban a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a Vevő a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk a Vevő részére történő átadásakor indul, vagy ha az üzembe helyezést az Eladó, vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha Vevő a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.
.
Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok
A kijavítás kezelésekor az Eladónak törekedni kell arra, hogy a kijavítást 15 napon belül elvégezze. A kijavításra nyitva álló határidő a fogyasztási cikk átvételekor indul.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó köteles a Vevőt tájékoztatni a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról.
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során az Eladó részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a Vevő eltérő rendelkezése hiányában az Eladó köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, az Eladó köteles a Vevő által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán – feltüntetett vételárat nyolc napon belül a Vevő részére visszatéríteni.
A Vevő az ÁSZF elfogadásával hozzájárul, hogy számára a tájékoztatást elektronikus úton vagy a Vevő általi átvétel igazolására alkalmas más módon is megvalósulhasson.
Amennyiben az Eladó nem tudja a fogyasztási cikket 30 napon belül kijavítani:
– ha a Vevő ehhez hozzájárult, számára a kijavítás teljesíthető későbbi határidőben, vagy
– amennyiben a Vevő nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára a fogyasztási cikket a harminc napos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül ki kell cserélni, vagy
– amennyiben a Vevő nem járul hozzá a kijavítás későbbi teljesítéséhez, vagy ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott, de a fogyasztási cikk cseréjére sincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell számára a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül visszatéríteni.
Amennyiben a fogyasztási cikk 4. alkalommal hibásodik meg a Vevő jogosult:
– az Eladó felé kijavítási igényel fordulni, vagy
– a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a vételár arányos leszállítását kérni az Eladótól, vagy
– a kijavítási igény helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztási cikket az Eladó költségére kijavítani vagy mással kijavíttatani, vagy
– amennyiben a Vevő ezen jogaival (kijavítás, árleszállítás és mással kijavíttatás az Eladó költségére) nem él, vagy ezekkel kapcsolatban nem nyilatkozott, számára 8. napon belül a fogyasztási cikket ki kell cserélni, ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a fogyasztási cikk számláján, vagy nyugtáján szereplő eladási árat kell nyolc napon belül visszatéríteni számára.
A 151/2003 Korm. Rendelet szerinti kötelező jótállás alá eső rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket (a járművek kivételével) az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.
.
Kivételek a jótállás alól
A „Jótállási igény kezelésével kapcsolatos szabályok” pont alatt írt előírások az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járműre nem vonatkoznak.
Ezen Áruk esetében is köteles az Eladó arra törekedni, hogy a kijavítási igényt 15 napon belül teljesítse.
Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor az Eladó köteles tájékoztatni a Vevőt a javítás vagy a csere várható időtartamáról.
.
Mi a viszonya a jótállásnak más szavatossági jogokkal?
A jótállás a szavatossági jogok (termék és kellékszavatosság) mellett érvényesül, alapvető különbség az általános szavatossági jogok és a jótállás között, hogy a jótállás esetén a fogyasztónak kedvezőbb a bizonyítási teher.
Az Eladó önkéntes jótállási vállalása a kötelező jótállás időtartama alatt nem tartalmazhat a Vevőre nézve olyan feltételeket, amelyek hátrányosabbak azoknál a jogoknál, amelyeket a kötelező jótállás szabályai biztosítanak. Ezt követően azonban az önkéntes jótállás feltételei szabadon állapíthatóak meg, azonban a jótállás ebben az esetben sem érintheti a Vevő jogszabályból eredő -így köztük a kellékszavatosságon alapuló jogainak fennállását.
.
Három munkanapon belüli csereigény
Webáruházon keresztüli értékesítés esetén is érvényesül a három munkanapon belüli csereigény intézménye. Három munkanapon belüli csereigényt a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet alá tartozó új tartós fogyasztási cikkek esetében lehet érvényesíteni, amely szerint, ha a 3 munkanapon belül érvényesíti valaki a csereigény intézményét, akkor az eladónak ezt úgy kell értelmeznie, hogy az Áru az eladáskor már hibás volt és minden további nélkül az Árut ki kell cserélnie.
.
Mikor mentesül az Eladó a jótállási kötelezettsége alól?
Az Eladó a jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Felhívjuk a figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet, egyébként viszont Önt a jótállásból fakadó jogok a szavatossági jogosultságoktól függetlenül megilletik.
Az áruk megfelelőségének szavatolására vonatkozó termékszavatosságra, kellékszavatosságra vonatkozó tájékoztatás fogyasztónak nem minősülő Vevők esetében.
.
Kellékszavatossági jogok általános szabályai
Fogyasztónak nem minősülő Vevő – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére a Vevő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Vevő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.
Használt Áruk esetén alapesetben az általános szabályoktól eltérően alakulnak a szavatossági, jótállási jogok. A használt Áruk esetében is beszélhetünk hibás teljesítésről, azonban figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek alapján a Vevő bizonyos hibák előfordulására számíthatott. Az avulás folytán ugyanis egyes hibák jelentkezései egyre gyakoribbakká válnak, amelyek következtében azt, hogy egy használt Áru ugyanolyan minőséggel rendelkezhet, mint egy újonnan vásárolt, nem lehet feltételezni. Ennek alapján a Vevő csak az olyan hiányosságok tekintetében érvényesítheti a szavatossági jogait, amelyek a használtságból eredő hibákon felüliek, és azoktól függetlenül keletkeztek. Ha a használt Áru hibás és erről a Fogyasztónak minősülő Vásárló a vásárláskor tájékoztatást kapott, az ismert hiba vonatkozásában a Szolgáltatónak nincs felelőssége.
Fogyasztónak nem minősülő vásárlók esetében a kellékszavatossági jog érvényesítési határideje 1 év, amely a teljesítés (átadás) napján indul.
.
Termékszavatosság és Jótállás
A termékszavatosság, valamint a kötelező jótállás csak fogyasztónak minősülő vásárlót illet meg.
Amennyiben az Eladó adott Áruhoz önként jótállás biztosít, ezt az Áru megvásárlása során külön jelzi.
Amennyiben az Áruhoz a gyártó a fogyasztónak nem minősülő vásárókra is kiterjedő gyártói jótállást biztosít, azt közvetlenül a gyártónál lehet érvényesíteni.